VII.fejezet

Érdekes, vicces történetek az első 20 évből.
Érdekes történetek az MTE első 20 évéből, ez a címe mai fejezetünknek.
Bedő Zoltán játékvezető sportszeretete és sporttudása mellett, arról is híres volt, hogy bárhová is ment vezetni, biciklivel ment, és vele tartott kutyája is. Így volt akkor is, amikor csapatunk Medgyesegyházán játszott, és a játékvezető kutyája az úton, az egyik kanyarban bukfencezett egyet, majd felkelve az út menti vetésbe kezdett el szaladni. Bedő észrevette kutyája hiányát, és elindult megkeresni kutyáját. Mondanunk se kell a mérkőzésre késve érkezett a spori. A jegyzőkönyvbe a sporttárs ezzel kommentálta a dolgot: „azért érkeztem késve a mérkőzés helyszínére, mert a kutyám nem tudta bevenni a kanyart” A mai napig is él a mondás a községben, ha valaki valamit elvét, rosszul csinál: „Te is úgy jártál, mint a Bedő kutyája.”
Sári Béla, a csapatalapító Sári Ferenc testvéröccse volt a ’30-as évek elején az ifi csapat edzője. Szokása volt, hogyha nem ment a csapatnak, a kispad helyett a földre ült és onnan nézte az eseményeket. Akkori tanítványai az alábbi rigmust találták ki róla:
„Béla Sári
Kovácsházi
Kis csapatért lelkesül
S ha ez nem sikerül
Bánatában kis székéről
Földre ül.”
Kovácsháza világbajnokot csinált Pitvarosból! Mondogatták egy időben, de hogy miért is? Nos, Pitvaros megverte a Kovácsházát egy meccsen, Kovácsháza a Csabai Előrét, az Előre a Békéscsabai Bohn SC-t, a Bohn a Ferencvárost, a Ferencváros pedig annak idején megverte a világbajnok Uruguay válogatottját. Nos, így lett Pitvaros világbajnok.:)

Herjeczki Lajos, a csapat egykori kapusa, a ’30-as évek végén vagánykodásból fejér paripán járt locsolkodni Húsvét idején. Nyilván 1-2 pohárral többet ivott a kelleténél, hiszen délután a meccsen enyhén ittasan jelentkezett játékra edzőjénél, Sári Feri bácsinál, játékostársai nagy derültségére. Feri bácsi is- Húsvét lévén – jókedvű volt, így az alábbi pár sorral lepte meg kapusát:
„…ez az álom oly mesés,
ám de jön a tévedés…
Lajoskám, ma nem te védsz…”

Lovas Károly a ’30-as évek végén volt kapusa a csapatnak. Egy időben Budapesten helyezkedett el, mint szobafestő. Mezőkovácsházához, és sportcsapatához azonban annyira vonzódott, és ragaszkodott, hogy Pesten vásárolt egy versenykerékpárt, és hétről-hétre minden mérkőzésre kerékpárral érkezett Budapestről., hogy csapata kapuját védeni tudja. E teljesítményhez hasonlót, még senki, egy kovácsházi sportoló se tett.
|